Cathyra

Körbe néztem a szobában. Nem volt nagy, de tudtam, ha Ice Cat nőni kezd a szoba követi a méreteit. A falak hófehérek voltak , és csak arra vártak, hogy fessek rájuk.
Ledobtam a zsákom a szekrény mellé, majd az erkélyre léptem. A kilátás gyönyörű volt, és ami kifejezetten tetszett az a hatalmas tó volt ami a kastélytól nem messze kezdődött. Legalább lesz hol gyakorolni Ice Cattal a repülést.
-Nem vagyok hajlandó leengedni a mi szintünkre! Majd szépen felgyalogol minden nap!-hallottam az alattam levő szintek egyikéből a fiú hangját.
Nem tudom kivel kiabált, de nem is érdekelt. Ha az uralkodó volt akkor azért nem, mert még csak arra se volt hajlandó, hogy bemutatkozzon, ha meg Lukas akkor meg egyáltalán nem érdekelt. Tisztában voltam vele, hogy tisztelnem kéne a férfit, de nem tudtam jó szemmel nézni rá. Lukas képes lett volna ott hagyni egy örült karmaiban, csak hogy a saját életét mentse. Ennek a nyomait örökre viselni fogom.
Bementem a fürdőbe, majd lehúztam a maszkom ami eltakarta a szemem alatti részt. Nyakamon árulkodó jelként izzott egy régi billog nyoma. Még kicsi voltam mikor egy nyakörv szerűséget raktak rám, hogy ezzel szolgasorsba kényszerítsenek. Nem tudom, hogyan szabadultam meg, és sikerült leszednem, de a helyén mai napig rózsaszín volt a bőr, hiszen minden fürdéskor felszakadt a seb.
-Szerinted hogyan gyógyíthatom be?-kérdeztem halkan Cattől.
A sárkányom rám nézett, majd megrázta a fejét. Persze hogy nem tudta. A nyakamon lévő csúnya seb öregebb volt mint a sárkányom. Arra is választ kellett volna már találnom, hogy miért nem nő a sárkányom, nemhogy erre.
Szárnyak susogása töltötte meg a levegőt, majd egy enyhe meleg légáramlat söpört végig a szobán. Ice Cat felugrott, majd az erkélyhez rohant, ahova éppen akkor szált le Fire Dog.
-Ugye nem zavarok?-kérdezte tisztelet tudóan.
Megráztam a fejem, majd elkezdtem kicsomagolni a zsákomból. Mikor a tűzsárkány beljebb jött érezhető volt, hogy a szoba igazodik a méreteihez. A kutya sárkány letelepedett a szoba sarkába, és csak nézte ahogy Cat körbe hízelgi.
-Sajnálom, hogy olyan faragatlan veled a barátom. Igazából nagyon rendes és nem tudom mi ütött belé-szólalt meg nagy sokára.
-Semmi baj. Már megszoktam.
Megvontam a vállam, majd a szoba egyetlen asztalához léptem. Felpakoltam a könyveimet, és a fegyvereimet elraktam a fiókba (amit lehetett), majd ledobtam végre a köpenyem. Minden szó nélkül levetettem magam az ágyra, és csak néztem a plafont.
Másnap reggel korán keltem, így volt időm még látni, hogy Fira Dog halk léptekkel ki megy és vissza száll a gazdájához. Mire felvettem a lovas ruhámat, a sárkányom is felébredt. Nesztelen léptekkel mentem végig a torony csigalépcsőjén. Mikor kiértem az udvarra beleszívtam a hajnali levegőbe.
Ice Cattal a vállamon mentem a kastély konyhájába. A szakács nő nagyon meglepődött mikor a sárkányomnak csak egy nagyobb szelet halat kértem magamnak meg egy szelet vajas kenyeret és tejet.
-Nem vagytok valami nagy étkűek-mondta kedvesen ahogy elénk rakta az ételt.
Megvontam a vállam, és bele haraptam a kenyérbe.
-Nos szóval te vagy az új Őrző. Marry vagyok a szakácsnő, de erre gondolom magadtól is rá jöttél. Remélem jól megleszünk-mondta és leült mellém.
-Cathyra Black. Általában Blacknak szólítanak-mondtam.
-Miért nem a keresztneveden?
-Mert könyörtelen vagyok, és fekete a lelkem.
-Nem hiszem el. Olyan csendes vagy, és annyira tisztelet tudó. Arról ne is beszéljünk, hogy visszafogott vagy. Nem hiszem, hogy sötét lenne a lelked.
Egy darabig hallgattam, majd megfontoltan megszólaltam.
-Pontosan hány darab Lázadó van a környéken?
Marryt meglepte e kérdésem.
-Nem tudom, miért?
-Minél hamarabb kerülnek rács mögé, vagy halnak meg annál hamarabb mehetek vissza az akadémiára. Tartok tőle nem vagyok itt szívesen látott.
Ha valamikor akkor most megleptem, de válaszolni már nem volt ideje, mert nyílt a konyha ajtaja. Már csak a melegedő hőmérsékletből tudtam, hogy a gyűlölködő csapattársam az.
-Jó reggelt Marry... Nicsak a Tenyérnyi Tigris már ébren van?-kérdezte gúnyosan.
Ökölbe szorítottam a kezem, és erőt vettem magamon, hogy ne menjek neki.
-Enye úrfi! Nem szabad így viselkedni egy lánnyal! A szokásos reggelit kéred?
A fiú csak bólintott, majd leült velem szembe Marry helyére. Nem nézett rám, és ennek örültem, bár legbelül nagyon fájt, hogy ennyire semmibe akar venni. A szakácsnő le tett elé egy nagy adag sonkát, majd vissza fordult felém.
-Nos és hogy tetszett az első éjjeled itt?-kérdezte.
-Nem tudom-mondtam.
-Na biztos álmodtál valamit...
-Nekem nincsenek álmaim. Azt a saját apám ölte ki belőlem, mikor megölte a testvéreim és az anyám-mondtam, majd fel álltam.-Köszönöm a reggelit. Cat gyere menjünk nézzünk szét a környéken!

Jhonathan

Most komolyan mondta amit mondott? Oké, hogy szörnyen kínos a csapatmunka egy lánnyal, de ez most komoly? Inkább futna, mintsem, hogy felüljön elém a sárkányomra?
-Nem vagy normális-mondtam őszintén.-Na jó inkább menjünk, mert a végén tényleg itt hagylak. Csak remélem, hogy tényleg jó Őrző vagy mint ahogy mondják.
Kifújta a levegőt, majd rántott egyet a zsákja szíján. Fire Dog megint a kis fehér sárkányhoz dörgölte az orrát, majd a lányra nézett. Nem tudom mit csinált az, de a sárkányom kinyújtotta a lábát,és hagyta, hogy felüljön a mancsára.
-Azt hitten indulni akarsz-mondta halkan.
-Viszlát-köszöntem, majd megfogtam a nyereg szíját, és felültem a sárkányom nyergébe.-Nem jössz inkább fel?
Nem válaszolt én meg rá hagytam. Finoman meghúztam a kantárat, mire Fire felemelkedett az akadémia területéről. Igazság szerint nem érdekelt, hogy a lány fázik e vagy sem. Bosszantott, hogy egy ilyen kis kék hajú, kétfajta zöld szemű lány a társam. Ha a sárkányára néztem nem hittem volna, hogy már tíz éve Őrző lovas.
Magamat ostoroztam, hogy miért nem figyeltem jobban oda sárkánytanon, de már mindegy volt. A sárkányom lelke össze kapcsolódott az övével, és ez annyit jelentett, hogy bizonyos mértékig én is össze voltam kötve a lánnyal.
A sárkányok közötti kötelék szent volt és szétszakíthatatlan. Ha valamelyik meghalt a bánatba belepusztult a másik sárkány is.
-Miért pont egy macska sárkány?-kérdeztem halkan.
Dog felmordult. Még nincs egy órája, hogy összekötötted és már nem tűri, hogy sértegessem a kis párját.
-Csak kérdeztem. Nem lehetett volna hogy más sárkányát lásd meg?-kérdeztem.
-Bunkó!-hallottam a lány suttogását.
Szóval a hallása éppen annyira jó mint az enyém. Remek egy okkal több, hogy utáljam. Nehezemre esett elfogadni, hogy a kijelölt tartományomban lesz még valaki akinek hasonló képessége van mint nekem. Én voltam a legjobb Őrző és nem akartam, hogy egy lány miatt veszélyben legyen ez a rangom.
Órák teltek el mire megláttam a tartomány urának kastélyát. Az öreg épület komor falai ismerősként köszöntöttek. A lovas szálló hatalmas külön álló tornya vidám fényben táncolt, miközben az ég felé nyújtózkodott.
Még az emlékeimben volt amikor a toronyban legalább húsz Őrző élt rajtam kívül. Igaz nem voltam több egy kiskölyöknél, de az emlék mélyen bennem volt. Ma már csak ketten éltünk.
Lukas és Freedom öregek voltak, de még volt bennük erő. Freedon macska sárkány volt. Gyönyörű zöld pikkelyei mindig csillogtak a napfényben. Ő azon kevés sárkány közé tartozott aki túl élte, hogy a társa fogságba került messze tőle. Csodáltam ezért őt is és lovasát is.
-Megjöttünk-mondta Fire.
Először azt hittem engem akar megerősíteni, de hamar rá jöttem, hogy nem hozzám beszél. Óvatos körözésbe kezdett a kastély körül, majd óvatosan leszállt a földre. A lány leugrott a lábáról, és kicsit elhúzódott tőle.
Leszálltam a nyeregből, majd az egyik oldalt lecsatoltam a szíjakat , melyek szorosra fogták a kantárat. A sárkányom megrázta magát, majd előre hajolt.
-Na végre, hogy itt vagytok. Már kezdtem aggódni értetek-hallottam a fiatal király hangját.
A magas barna hajú férfi kicsit volt csak alacsonyabb nálam. Négy évvel lehetett csak idősebb így nem zavarta, ha tegezem.
-Ugyan nem történt semmi se...
-Megint könnyelmű vagy-lépett mellénk Lukas.
A lány megdermedt mellettem, és mint aki kísértetet látott nézett a férfira. Zöld szeme zavarodottan csillogott.
-Szerbusz Lukas vagyok. Köszöntünk a birodalom nyugati részében-nyújtott kezet az idős katona, de a lány nem fogadta el.-Ha nem hát nem. Na és kit rejt a maszkod?
Erre én is kíváncsi lettem volna, de nem volt alkalmas az alkalom.
-Uraim had mutassam be a csapat társam Blacket-mondtam.
Tudtam, hogy elhúzom a számat, de nem érdekelt.
Lukas felvonta a szemöldökét, és nem tudom kinek szólt nekem vagy a lánynak. Az uralkodó lelkesen kezet rázott a lánnyal, majd a vállára tette a kezét, hogy beterelje.
Hangos fújtatás törte meg a pillanatnyi csendet, majd a fiatal férfi elkapta a kezét. Csak ekkor tűnt fel, hogy Ice Cat a lány haja alatt kuksol. Morgott és fújtatott közben karmaival az uralkodó felé kapott.
-Jól van na értem én a szép szót is nem kell úgy nekem esni-mondta az uralkodó, de nevetett.
Ice Cat haragosan nézett a férfira, majd vissza bújt a lány haja alá.
-Ice Cat!-hallatszott egy mély mennydörgés szerű hang, mire mindenki felkapta a fejét.
Fire Dog az időseknek kijáró módon összehúzta magát, én meg ösztönösen elé léptem, hogy megóvjam a dorgálástól, amit Freedomtól várható. A zöld macska sárkány azonban ügyet sem vetett rá.
Freedom előre hajolt, majd óvatosan felfújta a lány haját, és a annak hátához nyomta a fejét. Mély torokhangon dorombolni kezdett, mire meglepő módon válasz is érkezett rá, bár sokkal halkabban.
-Ismered azt a kis karmos jószágot?-kérdezte az uralkodó, közben egy zsebkendőt tekert a kezére.
-Persze. A lányom-mondta Freedom.-Ca...
Elhallgatott, mert a lány megcsapta a hatalmas fejét. Bár a mozdulatot nem láttam a pikkelyen csattanó kéz hangját hallottam. El kell ismerni ez bátor húzás volt tőle, de azt furcsának találtam, hogy Freedom nem mordult fel és esett neki ezért a tettéért.
-Szivós Cica-mondtam halkan a lányra célozva,mire az megpördült, és kibújt a sárkány feje alól, majd meg állt előttem.
-Ne hívj így-mondta össze szorított fogakkal.
-Nyughass Cica!
Megveregettem a fejét, mire ő gyomron vágott. Előre görnyedtem, de még volt erőm kötözködni vele.
-Bocsánat te egy Tenyérnyi Tigris vagy-mondtam, majd lassan kihúztam magam, és elkaptam a lendülő kezét.-Egy nagyon idegesítő Tenyérnyi Tigris-mondtam.

Cathyra

A szél vadul tépte a köpenyem, és kiszárította arcom azon részét, melyet nem védett a maszkom. A várfalon állni nem volt bölcs dolog, de éppen nem volt semmi más dolgom.  Az akadémián belül néhányan éppen a másik oldalukra fordultak. Csak én voltam teljesen éber.
A telihold fénye megvilágította az esti tájat. Mögöttem és alattam az öreg épület komorságba burkolózva állt. A fény ablakpárkányok és ereszek ezüstösen csillogtak, miközben az öreg kövek továbbra is komorak maradtak. Néha még az ezüstös csillogást is megtörte egy-egy karom szántás vagy fekete hamu maradványa. Ezek többsége a nagyképû ifjú lovasoktól származott, akik nem számoltak a természet erejével, így neki csapódtak a falaknak. Vállamon az apró társam csak csendesen figyelte a gondolataimat. Velem ellenben õ már várta a következõ napfelkeltét.
Tudtam másnap el kell hagynom az akadémia területét. Mindig erre vágytam, de azt megalázónak tartottam, hogy bár van saját sárkányom, nem az ő hátán megyek el hanem egy másik lovas társán. Ice Cat még túl kicsi volt ahhoz, hogy a hátán elbírjon. Ami azt illeti még csak akkora volt mint egy macska.
Sokan piszkálták a méretei miatt,de ha egyszer kieresztette a karmait inkább visszaszívták amit mondtak. A környékben élő lázadók tudták, hogyha az akadémia minket küld jobb meghúzni magukat.
Azonban eljött a nap amikor elkerülünk a környékről. Idegen vidékeknek néztünk elébe, és mindketten tudtuk, hogy sok kalandban lesz részünk. Az azonban nagyon rosszul esett, hogy nem engedték, hogy a saját lábamon menjek a kijelölt országrészre.
Nem nekik ide kellett hívni valakit aki majd elvisz oda. Nincs ennél megalázóbb.
Ice Cat megbökte az arcom mire felé fordultam. Ő csak az égféle nézett, így követtem a tekintetét. Egy fekete pötty közeledett felénk. Összeszorítottam a kezem, majd megfordultam, és be mentem a kastélyba. A holmim az aulában várt rám. Felkaptam szabd vállamra zsákom, az íjam meg szorosan fogtam magam mellett.Idegesen ütögettem a kardom hüvelyéhez. Ahogy a két bőrből készült fegyvervédelem össze ütközött tompa puffanást hallatott.
-Black!-kiáltotta a mester odakint.
A szemem forgattam, majd kimentem a főkapun. Kint egy tűzvörös sárkány fogadott minket. Hatalmas nyereg volt a hátán, és egy nagy bőrkantár. Borzongás futott végig rajtam, ahogy felénk fordult.
A tekintetem össze kapcsolódott egy pillanatra, majd elkaptam, mielőtt a lelkébe láttam volna. Mikor Ice Cat kikelt nekem a tojásból egy olyan képességet kaptam ami néha nagyon zavaró tudott lenni. HA valaki szemébe néztem legyen az sárkány tünde vagy ember, akkor láttam a lelke legféltettebb titkát, és ez által olvasni tudtam a gondolataiban. HA megnyitottam a kapcsolatot kölcsönösen tudtunk gondolatban kommunikálni.
-Balck hadd mutassam be neked a jövőbeli csapatársad. White-ot.
A mester egy magas fiúra mutatott, aki megvetően mért végig.
-Mondták, hogy apró vagy, de ennyire?
Össze húztam a szemem, de nem válaszoltam. Nem tagadom jól nézett ki, de már rögtön megállapítottam, hogy egy arrogáns bunkó. Ráadásul tűzelemű! Kinek az ötlete volt egy jégeleműt összezárni egy tűz eleművel?!
A fiú vagy százkilencven centi volt, hozzám képest egy óriás (nem csoda hiszen alig vagyok százhatvan). Szikrázó kék szeme volt, és emellett jó hosszú vöröses haja, amit felkötve hordott.
-Komolyan ezt a pöttömöt sózzák a nyakunkra? Azt hittem a legjobb harcost küldik a tartományba! Erre fel kiderül, hogy egy pöttöm kék hajú lányka az akinek nincs egy éves a sárkánya. Szép mondhatom.
-Csak, hogy tud Ice Cat Tíz éves és nem egy!-mondtam halkan, annál nagyobb méreggel a hangomban.
-Nem úgy néz ki-mondta a fiú, és végig nézett rajtam.
-A macska sárkányok lassan nőnek-mondta a mester.
-Ennyit a cicákról... Fire!-kiáltotta, mert a sárkánya fejbe vágta a farka végével.
Vissza nyeltem a kuncogásom, de Cat helyettem is megtette a magáét. Halk nyávogás szerű hangotadott ki ami nála felért a nevetéssel. A tűzsárkány ránk nézett, de szerencsére nem a szemembe. Végre megláttam a fajtáját. Kutya sárkányvolt.
Hirtelen bizsergés futott rajtam végig. Megdöbbenve láttam, hogy a fiún és végig fut a hideg, és szinte rögtön tudtam mi történt.
-NA NE!-kiáltotta mérgesen a fiú.
Cat dorombolni kezdett a kutya sárkány, meg közelebb hajolt hozzánk. Fejét óvatosan a sárkányomhoz dörgölte, majd finoman megbökött engem is.
-Ha jól látom a sárkány kapocs létre jött a sárkányaitok között-mondta a mester-mire elhúztam a szám és a fiúra néztem. Egy pillanatra találkozott a tekintetünk.
Mély megvetés volt a szemében, ami nagyon bántott hiszen nem is ismert. Elfordultam, majd megvakartam a sárkánya fejét.
-Azt hiszem maradok a futásnál-mondtam halkan.