Cathyra

Egy pillanat és a jó kedvem elvész. Ennyi kellet ahhoz,hogy életem legszebb napja kámforként tűnjön el.

Mérgesen néztem a kastély alatt gyülekező lázadókat. Tudtam,hogy nagybátyám hívására kezdtek el minket ostromolni,de most komolyan! Nem várhatott volna legalább egy hetet?

Jhon mellém lépett és a kezemre tette a kezét. Felnéztem rá.

-Hát nem éppen romantikus nász út nem?-kérdezte halkan.

-Nem így képzeltem el az biztos...

Átkarolta a vállam,majd megcsókolta a fejem búbját.

-Győzzük le minél hamarabb,hogy bepótoljuk a mézesheteket-mondta.

-Szavadon foglak!...

-Cathyra!-halottam Lukas ideges hangját.-Nagy baj van! Ice és Free teljesen ledermedt ahogy McGueen is. Fire tud csak mozogni... Szükségünk lenne Ice anyjára...

-Nem hívhatom ide...

-Nézz körbe! Egy sárkány nem bír el ekkora sereggel!

-De ahhoz,hogy ide hívjam el kell vinnem Firet. 

-Akkor vidd-mondta apám.

-Veled megyek...

-Nem lehet. Ice anyja csak engem tűr meg maga mellett...-a felsőm alól kihúztam a család medálját,majd a nyakába raktam.-Energia tároló. Egy hónapnyi energia van benne. Használd ésszel...

Jhon magához ölelt.

-Vigyázz magadra életem-súgta.

-Te is. Sietek vissza.

Kibontakoztam az öleléséből.

"Hívd Firet!".

Füttyentett mire a sárkány megjelent a keltetőből. Gyors elmondtam neki,hogy mi a terv,mire felém nyújtotta a lábát,hogy felmásszak a hátára.

-Vigyázzatok egymásra!-mondta Jhon,miközben felsegített.

Bólintottam,majd a nyeregbe szíjaztam magam. Fire Dog kitárta a szárnyait,majd a magasba repült. A kantár szárat idegennek találtam,így amint olyan távol értünk a kastélytól,hogy senki nem láthat megkértem,hogy tüntesse el. Felszerelés nélkül gyorsabban haladtunk,de így is lassan.

Napok teltek el mire megláttam a hegységet a tenger mellett. Fire meglepődött,hogy mennyi sárkány van ott. A legtöbbjük kiöregedett vagy lovasát vesztett volt. Éreztem,hogy megborzong ahogy bele gondul a sorsukba.

- Ha a hegy lábánál leteszel tökéletesen megfelel-mondtam.

Fire leszállt,majd segített nekem lekászálódni a hátáról.

-Ha gondolod itt is megvárhatsz-pakoltam meg a lábait.

Tudtam,hogy fáradt,de azért jött utánam. Megkerestem azt a barlangot mely fölött egy hópehelyben lévő vízcsepp volt.

-Ide tényleg ne gyere be. Ice anyja nem éppen kedveli a kutya sárkányokat.

-Jó is az olyan anyós-mondta,majd lefeküdt.

Megveregettem az orrát,majd bementem. Csak az ösztöneimre hagyatkoztam,mivel nem láttam semmit. Halottam a közelben a barlangi tó hangját ami a partot mosta.

-Ki jár a barlangomban?-halottam.

-Cathyra Luka Blackhorses.

-Lépj előre gyermekem!

Tovább mentem. Hirtelen hasított a szemembe a fény. A barlangban természetes zöld fényben pompázott. Water Cat egy sziklán feküdt. Kék pikkelye vissza verte a zöld fényt. Lábánál egy zöld és egy vörös tojás pihent.

-Szerbusz kicsi lány. Mi szél fújt erre? 

-A vész szele. Water a segítségedre van szükségem! A Blackhorses kastély lázadók támadták meg. Négy sárkányból három macskasárkány, akik teljesen lebénultak. Ice és Free is harcképtelen...

-Akkor hamarosan én is meghalok. Ice Cat nem emlékszik rám, Freedom meg tudja, hogy ha ő meg hall én is-vágott a szavamba.

-Nem hagyhatod csak így szó nélkül!-mondtam.-Freedom a párod! Igaz tizenhárom éve nem láttátok egymást, de a párod továbbra is! Nem hagyhatod meghalni őket!

-Nekem se tetszik, de nem hagyhatom itt a tojásaimat! Ők már a búbáj fogságában vannak. Nem tehetek semmit se! Most pedig menj!

-Remélem tudod, hogy ha ők meghalnak nem csak apámat és engem ölsz meg ezzel. Meghal még két lovas és sárkány is-mondtam, majd megfordultam.

A barlang szájától nem messze egy hatalmas és valószínűleg öreg fekete hím macska sárkány feküdt és rám nézett. Ahogy zöld szemébe néztem, életemben először nem láttam a gondolatait. Finoman meghajoltam előtte, majd még egyszer vissza néztem a sárkányra. Water elfordult, én meg csalódottan mentem ki.

*******************************************************************************

-Nem gondolod, hogy sokat jelentettél annak a lánynak?-kérdezte a fekete sárkány.

-Ő is sokat jelentett nekem. Ő volt aki két lányom is megmentette, de akkor se mehetek vele... Az az igazság, hogy félek...

-Ahogy elnézem ő volt az egyetlen aki felült a hátadra. Ő bízott benned, de te most törted össze a lelkét. Okkal fordult hozzád.

Water lehajtotta a fejét, és a két tojását nézte.

-Mit tegyek Darkos?

-Azt nem tudom, hogy te mit tehetnél, de azt tudom, hogy ezer év után ő az első akinek nem láttam a gondolatait. Ugye tudod, hogy ez mit jelent?

-Tudom, és azt is tudom miért nem láttad a lelkét.

-Akkor megérted ha én azt mondom, hogy helyetted is megteszem ami tőlem teleik?

*******************************************************************************

-Nyugalom Cathy-Fire próbált megnyugtatni, de nem igazán ment neki.

Egy friss láva folyam mellett voltunk, hogy a kutya sárkány kicsit felfrissüljön. A lángoló kövek felizzították a pikkelyeit jelezve, hogy pótolja elvesztett energiáját.

-Érdekes lány vagy te!

Ijedten fordultam meg. A hátam mögött nem messze a fekete macska sárkány állt. Pikkelyei ijesztően világítottak a tűz fényében. Így látva még hatalmasabb volt. Csak az egyik mancsa volt egy méterrel nagyobb mint Fire teljes testében ( Fire Dog 5 méter hosszú, és 4 méter magas).

-Ne haragudj, ha fel ébresztettelek. Nem hittem volna, hogy veszekedni fogunk...-elcsuklott a hangom.

-Semmi baj. Kié ez a sárkány akivel jöttél?

-A férjemé...-megborzongtam a valóságra.

Még mindig alig hittem el, hogy Jhon a férjem. Fire megbökött az orrával, mire felé néztem.

-Ideje mennünk...

-Remélem nem bánjátok ha azt mondom, hogy én is veletek tartok.

Gyors megpördültem, és az izzó zöld szempárba néztem.

-Szeretném ha te lennél a lovasom. Ezer éve nem éreztem olyasmit, hogy valakinek önként oda adjam magam...

-Velünk akarsz jönni?

-Valakinek segítenie kell, ha már Water nem jön...

-Ne hogy azt hidd Darak, hogy rád bízom a nevelt lányom sorsát-mondta Water a levegőből.

-Te hogy kerülsz ide?-kérdeztem döbbenten.