Jhonathan

A nap a szemembe sütött. Először nem értettem, hogy hol vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy a saját szobámban. Tigrist két napja éjszakai őrjáratra osztották be. Még azt a kis időt is elveszik tőlünk amit együtt tölthetnénk.
Morcosan kikeltem az ágyból, majd elmentem tusolni. Felvettem a lassan gyűlölt egyenruhám,majd elmentem reggelizni.
-Oh ne haragudj-mondta Cathy amikor nekem jött véletlen.
-Semmi baj Tigris... Jól vagy?-kérdeztem, mert őszintén borzalmasan nézett ki.
-Csak fáradtan-mondta.
-Biztos? Nagyon kimerültnek tűnsz-kisimítottam egy tincset az arcából.
-Aham, csak sok az akadémiai parancs kicsit-mondta.
-Azért vigyázz magadra. Kicsit (nagyon) hiányzol esténként-mondtam és homlokon csókoltam.
-Te is nekem... ne haragudj, de most felmennék egy kicsit aludni-mondta.
-Rendben... Azért egy csókot kaphatok?
Belekapaszkodott a karomba, majd felhúzódozódott, és finoman megcsókolt. Az élvezet hamar véget ért, majd elköszönt és elindult felfelé az emeletre.
Legközelebb két óra múlva láttam az akadémia egyenruhájában. Az akadémiája igazgatója és néhány társa az uralkodó hívására itt tanyázott. Az egész kastély lassan egy hónapja egy nyamvadt bálra készült. Nekem annyi volt a dolgom, hogy a vendégeket kísérgettem. Az uralkodót nem érdekelte, hogy nekem is a lázadókat kéne kergetnem. Mondván, hogy kímélni kell a herceget.
Cathy mellett összekuporodva feküdt Ice Cat. Eleinte nem is tűnt fel igazán, de ahogy közelebb értem hozzájuk vettem észre, hogy a sárkány egyedül a bal lábát nem húzta maga alá. A karmainál a pikkelyek sötétszürkék voltak, és nagyon úgy tűnt, hogy gondjai vannak.
-Mi a baja Catnak?-kérdeztem ahogy a kis csoport mellé értem.
-Mondjuk, úgy hogy leforrázta magát-mondta az egyik katona, mire Ice vad morgásba kezdett.
-Kérsz egy pofont?-kérdezte fagyosan Cathy.
-Nincs igazam?
-Hadd emlékeztesselek, hogy ha az este nem akarod bebizonyítani, hogy nem én vagyok a legjobb az akadémián, Ice nem kényszerül arra, hogy berepüljön a forró gőzbe! Nem tudom ki volt az aki be akarta bizonyítani lovagiasságát!-mondta Tigris mérgesen.
-Szia cicus. Mutasd azt a csúnya sebet-mondtam és megsimogattam Cat fejét.
-Megengedi neked, hogy megsimogasd?-kérdezték döbbenten.
-Miért ne engedné.
A kezem óvatosan érintette a sérült pikkelyeket, majd a sebre koncentráltam. Egy sárkányt meggyógyítani nehezebb, de néhány perc múlva a pikkelyei megint épek voltak. Tigris biccentett, majd leült a sárkánya mellé, hátát neki vetve. A szokásosnál szótlanabb volt.
Az uralkodó a nap további részében arra kért, hogy álljak modellt Fire Doggal az egyik festőjének amíg az alkot. Baromira unalmas volt. Akkor se mehettem el amikor éhes voltam, vagy éreztem, hogy Cathy hív. A nap végére kész lett a kép amit a festő nekem adott.
Nem tagadom szép volt, de én biztos nem teszem ki a falamra. Oda adtam apának csináljon vele amit akar. Vacsora után felmentem a legfelső szintre. Cathy nem válaszolt, de azért benyitottam. A szoba üres volt, legalább is elsőre ezt hittem. Aztán megláttam az ágy mellett Tigrisem kuporgó árnyékát.
-Szia... Mi a baj?
-Neked azt jelenti a hallgatás, hogy bejöhetsz?
Meghökkentem a keserűségére a hangjában, de azért mellé ültem.
-Mi a baj?
Cathy felé nyúltam, de ő elhúzódott és elfordította a fejét.
-Kérlek most hagyj...
-Mit csináltam?-kérdeztem.
-Mit?...-felpattant, majd kiabálva folytatta.- Mindig azt mondod, hogy rád számíthatok! Egyszer próbállak meg hívni, hogy támaszkodjak rád erre te nem reagálsz rá.
-Elhiheted, hogy jobban szerettem volna jönni, mintsem ott szobrozni, de nem jöhettem el...
-Akkor miért nem jöttél?... Tudod nagyon jól, hogy nem szoktam ilyesmit csinálni, és még se jössz! Így hogy higgyem el, hogy ott leszel amikor szükségem van rád?
-Jogos, de...
-Jogos?! Szerintem egy kicsit többről van itt szó! Veled akartam lenni, erre végig kellett hallgatnom azoknak a szónoklatát,akik mindig megvetettek! Tudod, milyen szarul esett, hogy megint a múltattam piszkálnak?... Ja nem tudod, mert nem voltál velem...Mindegy menj vissza szórakozz én azt hiszem még egy éjszakát kibírok nélküled-mondta, és felmászott az ágyára.
-Cathy...
Nem válaszolt. Halottam, hogy leugrik az ágyról, majd bevonult a fürdőbe. Az ajtót jól becsapta, így adta a tudtomra, hogy nem akar beszélni.
-Akkor duzzogj, és ne adj esélyt, hogy bocsánatot kérjek!-mondtam mérgesen, amit azonnal meg is bántam.-Cathy...
Az fürdő ajtaja lassan kinyílt. Cathy izzó tekintete semmi jót nem ígért.
-Bocs, hogy nem vagyok hozzá szokva az érzelmeimhez!-mondta, majd félre tolva az erkélyhez ment.
Füttyentett, majd mikor Ice megjelent az erkélynék felmászott a hátára.
-Barom-mondtam, és és gyors lerohantam az emeletről.
Jó hangosan bevágtam a szobám ajtaját, mire Fire elkapta a tekintetét az égről, és felém nézett.
-Jól elrontod a kapcsolatod... Van ott neked valami-intett a sárkányom az ágyam mellett lévő hűtő felé.
Egy alig tizenöt centis dobozka volt rajta, gondosan becsomagolva. Amikor felemeltem a tetejét, egy csoki bevonatú torta fogadott. A tetején fehér csokis eperdarabokból egy szív volt kirakva. Az egész tetején egy vörös sárkány makett volt. Szárnyain feketével ez állt "Boldog Születésnapot Casanova".
Egy könnycsepp lefolyt az arcomon, mert rá jöttem, hogy csak fel akart köszönteni.
-Jó nagy barom vagyok igaz?-kérdeztem sírva.
Fire Dog nem válaszolt, csak felém lökte a kardomat. A dobozkára vissza raktam a fedelet, majd beraktam a hűtőbe.
-Nagyon gyorsan beszélnem kell vele. Ugye megtalálod őket?-kérdeztem és a kantárért nyúltam.
-Naná, hisz a kisugárzásuk nagyon nagy. Kapaszkodj!
Mondania se kellett volna. Alig csatoltam be a nyereg szíjakat, már a magasba is repült. Igaza volt. A lányok energiája messziről érezhető volt.
Mire mi oda értünk már javába harcoltak a lázadók ellen. Mellettük legalább öt lovast számoltam, de azok meg se mozdultak. Ez nagyon felbosszantott, ahogy Firet is. Zuhanó repülésben szált le, majd az utolsó pillanatban felhúzta magát, és átvetődött Ice Cat oldalán. Legalább öt lázadót ölt meg a karmaival. Farka folyamatosan a párja körül csapkodott. Cathy felhúzott egy pajzsot, hogy védje társait. Gyanítottam, hogy nem először csinálja ezt végig, hiszen nagyon remegett a keze.
Körülbelül éjfélig küzdöttünk a lázadók ellen, közben az akadémiás társaik meg se moccantak. HA nem azzal lettem volna elfoglalva, hogy a kimerültségtől össze eső Cathyt elkapjam, biztos felpofozom őket.
-Ugyan nem ér annyit az a lány, hogy pátyolgasd!-mondta valamelyikőjük.
Hangosan felmordultam, majd a karjaimba vettem Cathyt. A lány éppen csak átkarolta a nyakam, de ez is elégvolt, hogy érezzem mennyire kimerült.
-Vissza viszlek-súgtam neki.
-Nem vagy normális. Az a csaj nem ér annyit-mondta egy másik, mire még hangosabban felmordultam.
Felültem Fire hátára, mire az megbökte Ice oldalát, ezzel jelezve a kis cicának, hogy kövesse. A vissza út nem volt olyan gyors mint az oda.
-Cathy-szólítottam a lányt mikor leraktam az ágyamra.
Nehézkesen kinyitotta a szemét, majd rögtön le is csukta. Óvatosan betakartam, majd mellé feküdtem. Homloka jéghideg volt az ajka lila. A takarót kicsit felmelegítettem, hogy melegebb legyen. Körülbelül egy órája fekhettünk így amikor végre kinyitotta a szemét.
-Jaj kicsim. Annyira aggódtam érted-súgtam, és arcon csókoltam.
-Ne... haragudj, hogy... kiabáltam-mondta erőtlenül.
-Én ne haragudjak?... Tigris nekem kell bocsánatot kérnem. Jogosan kiabáltál és akadtál ki. Veled kellett volna lennem a délután, nem valami bolond festőnek pózolni az uralkodó parancsára... Köszönöm amúgy a tortát, még ha csak két nap múlva lesz is a szülinapom.
-Tudom, de...akkor van...
-A bál tudom.Már értem mit szerettél volna a délután folyamán... Megünnepelni velem a szülinapom igaz?
Erőtlenül bólintott, mire az arcára tettem a kezem, és finoman magam felé fordítottam. Ajkai remegtek ahogy megcsókoltam.
-Nem mondtam elégszer... Szeretlek-súgtam, majd magam felé fordítottam a testét, és hagytam, hogy bevackolja magát.