Cathyra

A nyakam elgémberedett és remegve ébredtem. A barlang padlóján feküdtem rajtam egy egyszerű daróc takaró volt. Enyhe füstös illat érződött rajta.Fájó izmokkal fel ültem, majd a takarót a hátamra borítva körbe néztem. Nem messze tőlem Krissz sírja fehérlett. Kicsit előrébb Ice Cat és Fire Dog pihentek. A barlangon kívül Freedom és Lukas ültek. Jhont azonban nem láttam sehol se., de éreztem a jelenlétét.
-Felébredtél?-kérdezte a fiú Fire felől.
Megint a vörös sárkány felé néztem.  Jhon leugrott a hátáról, majd egy nagyobb köpenyt adott nekem.
-Kicsit hiányos az öltözeted, bár te így is csini vagy-mondta.
Éreztem, hogy elpirulok, de nem szóltam. Casanova leült mellém, majd átkarolt, és magához húzott.
-Hogy vagy Tigis?-kérdezte halkan.
-Megvagyok...Te hogy vagy?
-Megnyugodtam végre, bár nagyon hiányzik a kiskölyök... Legalább te itt vagy velem-mondta.
Azt hittem elsírom magam. Közelebb bújtam hozzá, és csak a vállába temettem a fejem.
-Azért kicsit vicces nem?
-Mi?
-Egy tragédiának kellett bekövetkezni ahhoz, hogy rá jöjjek mennyit jelentesz nekem-mondta.
Nem feleltem. Felvettem a köpenyt, majd vissza bújtam ölelésébe. Sokáig voltunk a barlangban. Kicsit el is szundítottam, mert arra riadtam fel, hogy Jhon óvatosan felemel.
Átkaroltam a nyakát, és hagytam, hogy felüljön Fire hátára. A szél hűvös volt ahogy a tartomány felé repültünk. Fél napot vett igénybe mire vissza értünk. Fire a toronytetején szállt le, a szobám erkélyén. A szobában hűvös volt de jól esett bent lenni.
Lezuhanyoztam, majd vissza mentem a szobába. Jhon az ágyamon feküdt és nem zavarta, hogy felöltöznék. Minden mozdulatom figyelemmel kísérte, attól kezdve, hogy felkaptam a ruháimat a szekrényből.
-Nem maradnál így?-kérdezte, mikor vissza akartam menni a fûrdõbe.
Felé fordultam, mire észre vettem, hogy a telefonja ott van a kezében. Elvörösödtem és gyors bementem a még mindig párás fûrdõbe.
-Nagyon perverz vagy-mondtam, és hozzá vágtam a türölközõt, mikor kimentem.
-Még is itt vagy még-válaszolta, és kinyújtózott az ágyamon.
Leültem az ágy szélére és felhúztam a lábaimat. Fire és Ice összekuporodva feküdtek a sarokban, és időnként felhangzott a macskasárkány dorombolása.
-Jelentést kellene adnunk a hosszú távollétünkről-mondta nagy sokára Jhon.
-Nincs kedvem az udvarnép elé menni-mondtam.
-Értem.
Váratlanul Jhon megfogta a vállaimat, és magához rántott a matracra.
-Akkor , majd Lukas megteszi helyettünk, mert én nélküled nem megyek ki innen.
A szívem örült tempóba verni kezdett. Úgy helyezkedtem, hogy az arcunk egy magasságban legyen. Jhon a homlokomnak nyomta a sajátját, és félkézzel átkarolt. Másik kezét a fejem alá rakta, és a hajammal játszott.
-Ugye velem maradsz?-kérdezte váratlanul.
Csak bólintottam, mire keze megfeszült a derekamon. Váratlanul ért, hogy megcsókoljon, és mire egyáltalán reagálhattam volna, már el is húzódott.
-Azt hiszem tényleg szerelmes vagyok-mondta, miközben a nyakamba fúrta a fejét.
-Voltál már szerelmes?-kérdeztem halkan.
-Egyszer azt hittem az vagyok, de rá jöttem, hogy az illetékes nőnek csak a teste tetszett...Azt hiszem az a szerelem mikor nem bírsz meglenni a másik nélkül. Még soha nem éreztem ezt addig amíg el nem raboltak téged... Szeretlek Cathyra Black.
Nem tudtam mit felelni. Szerettem volna elmondani, hogy én is szeretem, de nem ment. Mindig gondba voltam az érzéseim kifejezésével, ezért volt az, hogy nem beszéltem sokat.
Könnyek folytak az arcomon végig, mikor szorosan magamhoz öleltem. Szerencsére tudta mire gondolok, így nem kérdezte meg, hogy miért sírok. A hátára fordult, majd hagyta, hogy a mellkasába temessem az arcom.