Jhonathan

-Ez nagyon nem volt szép fiatal úr!-teremt le Marry.
-Kivételesen nem érdekel, hogy mi a véleményed. Nem fogok utána rohanni!
-Pedig azt kéne. Mi a bajod vele?
-Azonkívül, hogy egy kislány, és hogy a sárkánya lett az én sárkányom párja semmi.
-Erről ő nem tehet!
-Te ezt nem érted! HA a sárkányok lelkei össze kapcsolódnak akkor a gazdáik is össze vannak kötve. Én meg nem akarok vele össze köttetésben lenni.
Marry össze húzta a szemét, majd minden további nélkül fel állt, és elvette a reggelim maradékát.
-Addig míg ki nem békülsz vele nincs reggelire hús-mondta.
Mérgesen néztem utána, majd miután megittam a reggeli kávémat, kimentem a konyhából. A tudat, hogy nem a szokásos reggelimmel kezdhetem ezentúl a napot elég volt ahhoz, hogy még jobban haragudjak a lányra. A kastélyban még csend volt. Miközben bóklásztam igyekeztem nem behallgatózni a várban lévő hölgyek szóbájaiba. A többség a cselédjével beszélgetett, vagy arról a kevés férfiról ábrándozott aki a kastélyban volt. Elégedetten mosolyogtam, mikor meghallottam a saját nevem, de igyekeztem nem benyitni, az ilyen alkalmakkor.
Az egyik szoba ajtaja kinyílt, majd Jess lépett ki rajta. A cselédlány egy tálcát egyensúlyozott a kezén, miközben majdnem nekem jött.
-Hú ennyire dolgoznak a hormonjaid, hogy szabályosan vonzom a csinos tested?-kérdeztem kaján vigyorral.
-Fogd be! Most dolgozom. Az uralkodó a nyakamba vart egy halom szennyest.
-Ohho... Még húsz perced sincsen?-kérdeztem.
-Ha az első adag ruha bent van akkor van fél órám egy kis munka közbeni kikapcsolódásra-kacsintott rám.
-Ezt már jó hallani. A mosókonyhában találkozunk-mondtam, majd elléptem mellőle.
Finoman a formás fenekére csaptam, majd leszaladtam az említett helyiségbe. Jess rövidesen meg is érkezett. Az első adag ruhákat berakta a gébbe, majd elém lépett és átfogta a nyakam. Szinte rögtön vad csókban törtünk ki, miközben ő a csípőjét, és a melleit hozzám dörgölte.
Megfogtam a combját, majd felemeltem a lábát. Rövidesen Jess szenvedélyes sikolyai töltötték meg a mosókonyhát. Még szerencse, hogy csak neki van ide bejárása különben a lányok csalódnának bennem.
Igazából csak Jess tudja, hogy a többnyire udvarias külsőm mögött nekem a lányok csak a sexre kellenek. Senki nem volt még annyira fontos nekem, hogy három randinál tovább bírjak várni. Nem voltam szerelmes, de nem is érdekelt míg Jess is ugyan azt akarta mint én.
Hamar a csúcsra jutottunk, majd még néhány percig csak pihegtünk. Végül a cseléd lány húzódott el tőlem.
-Te egyre vadabb vagy-mondta kacéran.
-Ezt szereted nem?-vigyorogtam rá.
-Minél vadabb egy férfi annál jobb. Na folytassuk a napot.
Megint a fenekére csaptam, majd mintha mi sem történt volna felmentem az udvarra. Jó volt, hogy legalább ő is úgy érez irántam ahogy én iránta. Sehogy. Kielégülve fütyörésztem közben észre se vettem, hogy a levegő lehűlt körülöttem, egészen addig amíg meg nem borzongtam.
Nyár közepéhez képest egész fagyos volt a levegő. Gondolatban hívtam Fire Dog-ot mire az szinte rögtön mellém kocogott.
-Mi ez?-kérdeztem halkan.
-Nem tudom. Az biztos, hogy Kicsi és Ice használja a varázserejét.
A jókedvem rögtön elszállt. Idegesített, hogy a kis csaj nagyzol a mágiájával. A haragom még nagyobb lett, mikor a hideg elmúlt, és a lány egy lázadót húzva maga után előtűnt az erdőből. A lázadó kezei jégbe voltak fagyasztva miközben egy láthatatlan lánc rángatta.
-Eressz te ribanc!-kiabálta, mire a kis sárkány leugrott a lány válláról, és a láncon átmászva megkarmolta a férfit.
-Valami nem teszik?-kérdezte a lány, miközben elhaladt mellettem.
Idegesen ökölbe szorítottam a kezem, és csak néztem ahogy átadja a börtön igazgatónak a rabját. Mikor megszabadult a lázadótól végig húzta a kezét a lófarokba kötött haja alatt, ezzel elérve azt, hogy a feltámadó szél bele kapjon. Egy tincse kicsúszott a szalag alól, és az arcába hullott ami így fiatalabbnak és lágyabbnak tűnt.
Te jó ég mire gondolok? A vonásait nézem? Biztos agyamra ment a sex Jessel. Ice Cat vissza ült a vállára, majd a farkával óvatosan hátra húzta az elszabadult tincset.
Meglepődve vettem észre, hogy a lány nyakán, egy nagyon csúnya seb van, de ami még jobban meglepett, hogy még mindig néztem.
-Gondolom az egódnak nem tett jót, hogy elkaptam egy lázadót-szólat meg.
-Fogd be!-förmedtem rá rögtön.
-Telitalálat. Irigykedsz Casanova?-kérdezte gúnyosan.
-Azt mondtam fogd be Tenyérnyi Tigris!
Utáltam ha Casanovának szólítottak, mert a fivérem mindig így hívott, de nem jó értelemben.
-Bocs utálom ha parancsolgatnak nekem-mondta, majd megint kicsapta oldalra a haját.
Csípte a bőröm, ahogy a vékony szálak hozzá értek.
-Te kis...
Nagy léptekkel felé indultam, de mielőtt neki mehettem volna gyors megpördült, és gyomron rúgott. Megtántorodtam, de a következő pillanatban már megint neki rontottam. Nem érdekelt, hogy lány csak meg akartam leckéztetni. Felé ütöttem, de elhajolt, majd megragadta a karom, és egy gyors mozdulattal kicsavarta azt. Ez nem is lett volna elég, beletérdelt a térdhajlatomba, és lenyomott a földre. A kezem szorosan tartotta, közben éreztem a bakancsát a derekamon, és a hátam közepén ahogy rajtam állt.
-Kicsi a bors, de erős. Ha már Tenyérnyi Tigrisnek hívsz, gondolkozz el rajta, hogy mennyire jó ez a név. Legközelebb ne támadj hátulról. A tigris is akkor vadul be igazán ha hátba támadják. Csáó Casanova!-mondta, majd elengedett. Mielőtt leugrott volna a hátamról a sarkát a lapockámba fúrta.
Fájó karral és háttal ültem fel, és csak akkor tűnt fel, hogy szinte minden katona döbbenten néz rám. Azok akik eddig nem bírtak legyőzni, most csak vigyorogtak, közben elismerően néztek a lány után. Lángolt bennem a harag, de elég volt a megszégyenítésem arra a napra, így csak elkullogtam a toronyba.